A téglagyártás története
A tégla
A tégla a legrégebbi építőanyag, története egyidős a civilizációval.
Az agyagtéglát már Kr.e. 10 000 évvel ismerték. A sajtolt téglát később, az ókori Mezopotámiában kezdték el alkalmazni. A legjelentősebb mérföldkő mégis az égetett tégla megjelenése volt Kr.e. 3000 körül. Az égetett tégla ellenálló, ez tette lehetővé tartós szerkezetek megépítését, ahol erre korábban nem volt mód.
A XIII. századra a tégla a világon mindenhol elterjedt. A XVII. századig a technika európai fejlődése a téglagyártás módszereit is megváltoztatta. A termék olcsóbb lett, a szegényebb rétegekhez is eljutott. A XVIII.században új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé tették a tégla negymennyiségű előállítását. A XIX.századra a gépesítés bevezetésével az ipari és üzleti létesítmények közkedvelt építőanyaga lett.
Téglagyártás Magyarországon
A legkorábban feltárt téglaépítő kemencét a XIII. századból ismerjük. Pókaszepetken (Zala megye) találtak a régészek egy téglaégetésre is alkalmas mészégető kemencét. A XIV. századi kemencék kerültek elő Dömösön (Pest megye). A Tiszalökön és Őriszentpéteren feltárt kemencék átmenetet képeznek a boksakemence és a mezei kemencék között. Atéglagyártás szervezeti kereteit a XIV. századtól a céhes ipar jelentette. A téglavetés földesúri vagy városi privilégium volt. A XIX. században a téglagyártásban is meghonosodott a vállalkozási forma. Kőbányán 1837-38-tól kezdtek működni a téglagyárak. A körkemencés égetőmódszer a kiegyezés után terjedt el. A XIX.század utolsó éveiben Budapesten 12 téglagyár működött. Emléküket őrzi Budán a Feneketlen-tó, amely eredetileg egy téglagyár anyaggödre volt.
A szomszédos Ausztriában ami Magyarország számára több szempontból is törénelmi jelentőségű, a téglagyártás Mária Teréziával kezdődött. Ausztriában és Nyugat Magyarországon 200 évvel ezelőtt még olyan utazó olasz családok kezében volt a téglagyártás, akik letelepedtek az agyaglelőhelyeken, és nem csupán készítették a téglát, hanem gyakran részt vettek a házak építésében is. Hatásuk még ma is érezhető többek között régi parasztházak ornamentális pajtarácsozatán. Sokszor a téglakemencét az építkezés helyszínén állították fel. Később a grófságok és kolostorok saját téglagyárakat építettek, kizárólag a saját szükségletük kiselégítésére. Ez magyarázatot ad arra is, hogyan állíthatott elő a több ezer téglagyár kb. 20.000 féle téglatípust.